Az esszenci�lis reggeli

Szervezet�nk vegykonyh�j�ban m�gis van olyan vegy�let, amelynek a „receptj�t” nem ismeri a „s�f”, pedig felt�tlen�l rendelkez�s�re kell, hogy �lljon, mert sz�m�ra l�tfontoss�g�. A biol�gusok az �lethez n�lk�l�zhetetlen, �m bels�leg el��ll�thatatlan, ez�rt a t�pl�l�kkal p�tland� anyagokra alkalmazz�k az „esszenci�lis” jelz�t.

A test�nknek sz�ks�ge van a zs�rokra. Nem m�k�dik n�lk�l�k a szervezet�nk, csakhogy nem mindegy sem a zs�rok mennyis�ge, sem a fajt�ja. A zs�rok az �ket fel�p�t� zs�rsavak ar�ny�ban k�l�nb�znek, �s h�rom csoportba sorolhat�k. A csoportokat ak�r A-B-C-nek is nevezhetn�nk, de nem ez terjedt el, hanem a k�miai jellemz�k alapj�n kialak�tott kategoriz�l�s: �gy tel�tett, egyszeresen tel�tetlen �s t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsavakr�l besz�l�nk, melyek hat�sa elt�r�. A t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsavak k�z�l vannak, amelyek l�tfontoss�g�ak test�nk sz�m�ra, sz�ks�g van r�juk bizonyos hormonok k�pz�s�ben, �s a sejtek bels� t�relv�laszt� membr�njai is sz�m�tanak r�juk �p�t�anyagak�nt.

Ne �rtsunk magunknak!
Vezet� tud�sok v�lem�nye, hogy a betegs�gek 70 sz�zal�ka a helytelen t�pl�lkoz�sra �s az eg�szs�gtelen �letm�dra vezethet� vissza. Egy osztr�k tanulm�nyb�l* kider�lt, hogy tel�tett zs�rsavakb�l az aj�nlott �rt�kn�l j�val t�bbet, 16–18 sz�zal�kot fogyasztanak a „s�gorok”, ami �llati eredet� �lelmiszerek fogyaszt�s�b�l ad�dik – a zsirad�k kb. 60 sz�zal�ka sz�rmazik kolb�szb�l, felv�gottb�l , h�sb�l �s vajb�l, t�lzott zs�rtartalm� tejterm�kekb�l �s sajtokb�l. Persze legyinthet�nk, hogy ez r�gen is �gy volt, hiszen a vad�sz� �letm�dot folytat� ember f� t�pl�l�ka mindig a h�s volt.
Csakhogy a t�rt�nelmi id�kben az elejtett �llatok nemcsak hogy kev�sb� zs�rosak voltak, mint a ma ist�ll�ban hizlaltak, de m�g a lelegelt f�vek �s n�v�nyek is kedvez�bb �sszet�tel� zs�rtartal�kot biztos�tottak sz�mukra, illetve a mozg�sszeg�ny �letm�d sem volt jellemz� m�s egy�b t�nyez�k mellett. �rdemes teh�t a n�v�nyi eredet� olajokat el�nyben r�szes�teni �telk�sz�t�skor, keny�rken�shez.

Mi�rt n�v�nyi?
A n�v�nyi alap� zs�rok �s olajok gazdagok �rt�kes, egyszeresen �s t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsavakban. A t�pl�lkoz�ssal foglalkoz� szakemberek aj�nl�sai alapj�n az �sszes energia maximum 30 sz�zal�k�t szabad zs�r form�j�ban bevinni (ez kb. napi 60 gramm zs�r n�k, illetve 80 gramm a f�rfiak eset�ben), ebb�l legfeljebb 10 sz�zal�k lehet tel�tett zs�rsav, k�tharmadnak pedig tel�tetlen zs�rsavnak kell lennie.
A t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsavak k�z�tt vannak esszenci�lisak, melyeket szervezet�nk nem k�pes el��ll�tani, emiatt t�pl�lkoz�s �tj�n kell hozz�jutnunk. �gy c�lszer� olajos magvakat (di�, mogyor�), bogy�kat (ol�va), �s n�v�nyi olajokat, esetleg n�v�nyi olajb�l k�sz�l� margarinokat fogyasztani, hogy bejutassuk az esszenci�lis zs�rsavakat szervezet�nkbe.

Reggeli, ide�lisan
Reggeli n�lk�l a v�r cukorszintje a norm�lis al� esik, hirtelen �hs�grohamok t�rhetnek r�nk �s nincs elegend� energi�nk a nap folyam�n. Ha egyszer� sz�nhidr�tokat (cukortartalm� gabonapelyhet, feh�r kenyeret, pir�t�st) reggeliz�nk, hirtelen felugrik a v�rcukorszint, sok inzulin ker�l a szervezetbe, mely gyorsan kivonja a cukrot a v�rb�l �s a felesleget zs�rr� v�ltoztatja. Az eredm�ny ism�t az alacsony v�rcukorszint, valamint a p�tl�s ut�ni s�v�rg�s, vagyis a sz�nhidr�tok ir�nti fokozott v�gyakoz�s. Az ide�lis reggeli ell�tja a testet a sz�ks�ges t�panyagokkal �s energi�val, an�lk�l, hogy megemeln� a v�rcukor- vagy az inzulin szintj�t. �gy elker�lhet� a sz�nhidr�tokt�l val� f�gg�s�g a nap folyam�n, a test pedig saj�t zs�rtartal�k�t haszn�lja fel, ha energi�ra van sz�ks�ge.
Ez�rt fontos, hogy minden nap reggelizz�nk, e n�lk�l nincs el�g energi�nk a nap elej�n. J� megold�s lehet a kiegyens�lyozott reggelihez egy margarinnal megkent teljes ki�rl�s� lisztb�l k�sz�lt p�k�ru sov�ny sajttal �s sonk�val, friss z�lds�gekkel, mellyel biztosan j�l kezd�dik majd a nap.

Dr. Varga Zolt�n
�ltal�nos orvos