Még ma is sok gyerek fogyaszt nagyobb mennyiségben állati eredetű telített zsírt, mint telítetlen
növényi zsiradékot. 
 
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint is a táplálkozásban, így a gyermekkori
étrendben  is  előnyben  kell  részesíteni  az  egyszeresen  és  többszörösen  telítetlen  növényi
zsiradékokat: a növényi olajokat és a növényi olajokat tartalmazó élelmiszereket a telített - állati
- zsírokkal szemben.
 
Fontos  tudnunk,  a  zsiradékra  igenis  szüksége  van  az  emberi  szervezetnek,  ugyanígy  a
fejlődésben levő gyermeknek is. Hasonlóan fontos a mérték, azaz a javasolt mennyiség betartása,
valamint lényeges még a telített és telítetlen zsírsavak aránya is. 
A  zsírok  élettani  jelentősége  óriási  szervezetünkben.  Részt  vesznek  többek  közt  a  sejthártya
felépítésében,  bizonyos  hormonok  kialakulásában,  segítik  a  zsírban  oldódó  vitaminok
felszívódását  is.  Energiát  szolgáltatnak,  lényegesen  többet,  mint  a  szénhidrátok.  A  napi
energiaszükségletünk 30 százalékát a táplálékkal elfogyasztott zsírok kell, hogy fedezzék.
A  zsírsavak  különböző  növényi  és  állati  zsiradékok  formájában  (zsírok,  olajok),  a  táplálékkal
kerülnek szervezetünkbe. Az idők során jelentősen változott az elfogyasztott zsírok mennyisége:
míg a kőkorszaki ember napi energiaszükséglete kb. 25 százalékát fedezte zsírral, napjainkra ez
sajnos kb. 35-40 százalékra nőtt.
A „jó" zsírok
A  zsírokat  különböző  zsírsavak  –  telített,  valamint  telítetlen  zsírsavak  –  alkotják,  amelyeknek
más-más  élettani  szerepük  van.  Táplálkozási  szakemberek  az  állati  eredetű,  telített  zsírsavak
helyett növényi  eredetű  zsírsavakat  javasolnak nagyobb  arányban  fogyasztani. Sajnos, mégis  a
telített  zsírsavakból  fogyasztunk  többet:  az  ideális  arány  1:3  lenne  (a  telítetlenek  javára),
manapság viszont 20:1-hez arány jellemző.
A  telítetlen  –  tehát  kedvezőbb  élettani  tulajdonságú  –  zsírok  lehetnek  egyszeresen  vagy
többszörösen  telítetlenek.  A  többszörösen  telítetlenek  közül  kiemelt  jelentőségű  az  omega-3
zsírsav,  amelyben  gazdag  étrendet  (lenmag,  dió, mogyoró,  repceolaj,  tengeri halak  vagy busa)
javasolnak  az  orvosok  és  a  táplálkozástudományi  szakemberek  a kiegyensúlyozott  étkezésben.
Az összes elfogyasztott ómega-3 zsírsav ideális mennyiségének biztosítására naponta szerepeljen
a  gyermekek  étrendjében  növényi  olajjal  készült  élelmiszer  (pl.  saláta)  és  hetente  egy-két
alkalommal hal. 
A  60g/nap  összes  zsiradékmennyiséget  az  állati  és  növényi  eredetű  élelmiszerek  –  húsok,
húskészítmények, tej- és tejtermékek, olajos magvak zsírtartalma – , valamint az ételkészítésre és
szendvicskenésre felhasznált növényi és állati eredetű zsiradékok együttese adja.
Zsírszegényen: mennyiség, minőség, főzési technikák
A  gyermekek  mindennapi  étkezésében  a  zsiradék  fogyasztás  szempontjából,  a  hangsúly  a
mennyiségen  és  a  minőségen,  a  zsiradékok  helyes  arányú  felhasználásán,  valamint  a  főzési
technikák  betartásán  alapszik.  Kenyérkenéshez  inkább margarint,  míg  az  ételek  készítéséhez,
ízesítéséhez elsősorban növényi olajat (pl. repce vagy olívaolajat) használjunk, kerüljük az állati
eredetű zsiradékokban való  sütést. Az olajban  sütött  ételeket mindig  alaposan  csöpögtessük  le,
majd  tegyük  háztartási  papír  törlőkendőre,  hogy  az  a  maradék  olajat  is  felszívja.  Ételeinket
inkább  pároljuk  (különösen  a  zöldségféléket,  hiszen  így  megőrzik  frissességüket  és  vitamin
tartalmukat),  alkalmazzunk  egyéb  zsírszegény  konyhatechnológiákat,  mivel  a  növényi
zsiradékok energiatartalma is jelentős.
A lehetőleg alacsony zsírtartalmú húsok mellett rendszeresen, legalább hetente egyszer – inkább
kétszer  -  kerüljön  az  asztalra  többszörösen  telítetlen  zsírsavban  gazdag  halféle  is.  Persze  nem
fűszeres, csípős halászlét kell kínálnunk gyerekeinknek, hanem például a rostonsült filézett halat.
Az olajos szardíniáról  is mindig csöpögtessük  le az olajat, a hal húsa villával összetörve, kevés
citromlével  ízesítve, pirítósra kenve, valószínűleg a gyerekeknek  is  ízleni fog. Krémes édesség,csokoládé  helyett  inkább  telítetlen  zsírsavakat  tartalmazó,  olajos  magvakból  készült,  mézzel
édesített müzliszeleket adjunk tízóraira vagy uzsonnára. 
Az  egészséges  táplálkozás  alapjait  gyermekkorban  kell  elsajátítani.  A  minta  mi  magunk
vagyunk, a mi étkezési szokásaink lesznek számukra mérvadóak később, felnőtt korukban is.