Megdöbbentő interjú Norbival a Házipatika oldalán!
Lám-lám, Ő is az egészséges reggeli oldalán áll:
“…mert  hátráltatja  a  fogyást,  ha  reggel  nagy  cukortartalmú  ízbombával  indítunk. Ez  egész
napra meghatározza a cselekvéseinket.”
 
Gyermekeinkért! Szülők figyelmébe! (idézet Norbi - Az Utolsó Titok című könyvből)
 „Lelki sebek és hátrány az iskolapadban
Éveken  át  rengeteg  szülőtől  hallottam,  és magam  is megfigyeltem,  hogy  a  kövér  gyerekek
gyakran kedélybetegek. Ennek alapvetően két oka lehet: lelki és biológiai.
 
Kezdjük  a  lelkivel!  Mindenki  tudja,  hogy  a  gyerekek  olykor  borzasztó  kegyetlenek
egymással.  Egy-egy  felnőttkori  pofon  kismiska  ahhoz  az  érzelmi  terrorhoz  képest,  amit
némelyik  alsó  tagozatos  osztályban megtapasztalhatunk. Ebben  a  korban  ugyanis még  nem
mérlegel  az  ember:  ami  a  szívén,  az  a  száján.  Ha  tehát  egy  kisgyerek  elhízott,  hamar
megkapja  a  társaitól  a  legkeményebb  kritikát.  Könyörtelen  durvasággal,  és  ami  a
legborzasztóbb: naponta többször is.
 
Nincs  olyan  ember,  akinek  a  lelke  ezt  sérülés  nélkül  kibírná.  Olyan  érzés,  mintha  óriási
sebhely  lenne  az  arcán.  Sőt, még  annál  is  rosszabb. Mert  a  duci  gyereket  a  csúfoláson  túl
igaztalanul  hibáztatják  is  az  állapota miatt.  Azt mondják  róla,  titokban  zabál.  Pedig  lehet,
hogy egyáltalán nem eszik többet, mint mások - csak éppen rosszat és rosszkor. Egy kis ropi,
fél csomag csipsz, pár korty kóla  - nem olyan nagy  lakoma. Otthon pedig, ha panaszkodik,
anyu csokit nyom a kezébe vigasztalásként. 
 
Így  gyűlnek  össze  az  üres  kalóriák  és  a  lelki  sebek:  egyik  a másikat  szaporítja.  „Én  így  is
szeretlek"  - mondja  a  szülő, miközben  a  csemete  olyasmi miatt  érez  lelkiismeret-furdalást,
amit  nem  követett  el.  Ez  a  kettős megítélés  -  a  lesújtó  iskolai  és  a megbocsátó  otthoni  -
észrevétlenül azt eredményezi, hogy a gyermek elfordul az őt bántó közösségtől, s a számára
védelmet nyújtó családba kapaszkodik. Előbb-utóbb kizárja magát abból a világból, amelyben
pedig élnie kellene. 
 
De,  mint  említettem,  a  kedélybetegségnek  van  egy  másik  oka  is:  az  élettani.  Sok  szülő
panaszolta, hogy a gyermeke egyik pillanatban még hiperaktív, aztán egyszer csak  leenged,
mint egy jancsiszögre futott autógumi.
 
Ahhoz,  hogy  ezt  a  jelenséget  megérthessük,  fel  kell  idéznünk,  mi  történik  az  emberi
szervezetben  a  gyakori  és  mértéktelen  nassolások  közepette.  Amikor  a  gyermek  eszik,  a
hasnyálmirigye  inzulint  termel  - ez az anyag a zsírsejtekhez  szállítja a  termelődő vércukrot.
Idáig teljesen természetes a folyamat.

Ha  viszont  ez  a  kamasz  a  cukros  és/vagy  finomlisztes  készítményeket  részesíti  előnyben,  s
emiatt  már  elhízott,  akkor  a  fölös  testzsír  csökkenti  az  inzulin  hatékonyságát.  Ezt  már
korábban  leírtam  a  cukorbetegség  taglalásánál,  de  nem  árt  az  ismétlés.  A  problémára  a
szervezete  még  több  inzulin  termelésével  válaszol.  Ha  úgy  vesszük,  ez  logikus  reakció.
(Olyasmi,  mint  amikor  valaki  silány  gyorséttermi  kaját  eszik,  és  nem  érkezik  elég
energiaforrás  a  szervezetébe. Ezért  aztán  fél  órán  belül  újra megéhezik,  és  rendel még  egy
adag szalmakrumplit...) 
A hasnyálmirigy tehát azt teszi, ami a dolga: a nehezebb körülmények között is megpróbálja
ellátni  a  feladatát.  Ám  az  állandó  inzulintúltengés  relatív  vércukorszint-esést  eredményez.
Mert miközben a gyermek kínzó éhségérzettel küzd, a vércukorszintje valójában az egekben
tanyázik.  Attól  függően  váltakozik  nála  a  vidám  és  a  levert  lelkiállapot,  hogy  az
inzulintermelése és az ugráló vércukorszintje éppen milyen periódusban van."
 
 
Forrás: www.hazipatika.com
Cikk:  Norbi - Hétpercenként egy hulla! Te leszel a következő?
  Interjú Schobert Norbival 1. rész
Megjelent: 2008. november 4.
Szerző: Kéky Kira